Egerszalók

Egerszalóki sódomb 410 méter mélyről feltörő víze 65-68 Celsius fokos. Nagyjából 4-5 méteres távolságból tekinthető meg. A domboldalon lefolyó víz eddig összesen 1200 négyzetméteres, látványos mészkőlerakódást épített ki, ami Európában egyedülálló!

Téli este Budapesten

 

Székesfehérvár

Romkert, Szent István király szarkofágja másolat

Romkert

Wathay Ferenc várkapitány szobra

Márton napi bál és libavacsora Balatonfüreden az Astória Hotel Étteremben

Márton napi bál és libavacsora Balatonfüreden az Astória Hotel Étteremben
2014. november 14. - 16.

Hagyományőrző Márton-napi bálunkat ismételten megrendezzük az Astoria Étteremben, libavacsora és újbor kíséretében. A hangulatról Potesz Tamás gondoskodik. Az Astoria Hotel a Balaton északi partján, Balatonfüred központjában - a Balaton parttól 150 méterre -, a reformkori városrészben található. A hotel épülete műemlék jellegű. A patinás megjelenés Balatonfüred egyik jellegzetes épületei közé emeli. A szálloda épületét a Dőry család építette – romantikus stílusban – 1868-ban nyaralónak.

Bajai kirándulás

Baja Tóth Kálmán tér

Baja város címere

Baja Plébánia templom

Kálvária kápolna Baja

Petőfi sziget Baja

Baja Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.
Csodálatos természeti kincsekkel megáldott város, amely különleges vonzerővel bír. A Duna és mellékága, a Sugovica a vízi sportok, kirándulások, horgászat kedvelőit csábítja ide. A bajai halászlét és a környék borait évről évre sok ezren kóstolják meg a halászléfőző fesztiválon és a vendéglőkben. Mintegy negyven műemlék és városképi jelentőségű épület található a közel negyvenezer lakosú városban, mely évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiség otthona. Ezt a sokszínűséget őrzik a bajai épületek és hagyományok.

Türr István Múzeum Baja

Baja Sugovica kikötő

Árpád kút Baja

Hortobágy

Hortobágy Hajdú-Bihar megyei község Debrecentől 36 kilométerre nyugatra a Balmazújvárosi járásban. 1699 nyarán építették meg a hortobágyi csárdát, melynek kocsmárosát Debrecen városa vámszedéssel is megbízta. 1785-ben szekérállást építettek mellé, ebből alakították ki a mai Pásztormúzeum épületét. 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján épült meg a „Hortobágyi Kilenclyukú híd”, amely Közép-Európa mindeddig leghosszabbnak tartott közúti kőhídja. Növelte az érdeklődést a nyaranta megrendezett pásztortalálkozó és a hídi vásár.

 

 

Eger

Az 1831 és 1836 között Hild József tervei alapján épült egri bazilika főhomlokzata

 Eger, egy megyei jogú- iskolaváros, az Egri kistérség és Heves megyeszékhelye, a Mátra és Bükk között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk hegység délnyugati lábánál. Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után.

Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország második legnagyobb bazilikája, az egri bazilika, számos világhírű múzeummal és műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.

Egri bazilika

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődött a város, utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park is jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik, az egri bikavérkülföldi piacokon is az ismert borok közé tartozik.

Városkép a várbó

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik.

egri vár

Dobó István tér

Eger ostroma szobor

Hollókő

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A kialakított falu a tradicionális építészet és a falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.

A hollókői vár a Cserhát hegyei között, Hollókő közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll.

Debrecen

Debrecen Nagytemplom

Grand Hotel Aranybika

Debrecen Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. 

Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa, az Észak-Alföld és a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. 

Debrecen-Nagyerdő

Aranybika

Víztorony

Itt kezdte újságírói pályafutását pl. Ady Endre, Krúdy Gyula, Tóth Árpád. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor, Szabó Magda, Tóth-Máté Miklós, az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte.

A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta.

A terveit Hajós Alfréd mesterépítész készítette, aki 1896-ban, az athéni olimpián hazánk első olimpiai bajnoka volt. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették.

A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt.

A víztorony vasbetonból épült. Felső kupolája vörösréz burkolatú. Tetszetős külsejű, így az kkori Debrecenlegérdekesebb látványossága. Körfolyosóiról az egész környékre szép kilátás nyílik.

Egyetem

A Debreceni Egyetem több mint 30000 hallgatójával és 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karával és 24 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja.

Csokonai szinház

Az első kőszínház 1865-ben készült el, és 1916-ban nevezték el a város nagy költőjéről Csokonai Színháznak. Az első igazgató Reszler István volt. Színészcsoportjában olyan művészek léptek föl, mint Blaha Lujza, Foltényi Vilmos, Fektér Ferenc. A színtársulat anyagi helyzete általában csapnivaló volt, mégis itt léptek fel a századforduló magyar színművészetének legjobbjai (pl. Krémer Jenő, Bércky Ernő, Rózsa Lili, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula). A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak.